2013. február 6., szerda

Az úgy volt...

Az úgy volt... 
Szóval elmentem anyámnak újságot venni. De aztán megláttam egy keresztszemes újságot. Húsvét tematikában. Szemeztem vele egy darabig, aztán megbeszéltem magammal, hogy nincs húsvéti hangulatom, meg amúgy is... De ott volt mellette a horgolós újság. A címlapján első pillantásra szerelem terítővel. Szóval megleptem magam...
Aztán elmentem a kedvenc méterárú boltomban pici biztosító tűket venni a kokárdákhoz. Meg kellett vennem egy előnyomott terítőt, mert egy volt kolléganőm anno felajánlotta, hogy hímez nekem. Neki jó időtöltés, nekem meg lesz szép terítőm :) Kettő az egyben, a családja női tagjai nem értékelik kellőképpen a kézimunkáját. Én viszont nagyon tudok neki örülni :) A terítőt én veszem hozzá, neki meg amúgy is van sok fonala, amit úgy kapott ő is, meg én is kaptam tőle, amikor még úgy volt, hogy ő nem hímez többet. Aztán valahogy kedvet kapott, hogy látta, hogy hímezgetek (is) :)
A választék most nem volt olyan nagy, biztosító tűből nem is volt annyi, amennyit szerettem volna. De megnéztem a terítőket. Ekkor szerettem bele egy fekete alapon, hóvirágos mintába. Nem tudtam ott hagyni, nehogy elfogyjon. Összesen kettő volt belőle. De azt is tudtam rögtön, hogy ezt csakis én varrhatom ki. De azért vettem egy kis fehér futót is. 
De közben rájöttem, hogy fogytán van a fehérem, és igazából kell egy szép hóviráglevelesen zöld fonal is. Mert ugye anélkül nem megy... 
A szalagokat esküszöm, hogy csak megnéztem!!!! Egy darabot sem vettem. 
Aztán átslattyogtam a másik méterárú boltba. Ott már csak pici biztosító tűket vettem, hogy biztosan legyen elég. 
Itt és most leteszem a nagymacskaesküt, hogy a hónapban többet (magamnak) hobbi kelléket, egy árva gyöngyöt sem veszek. 
A magamnak kitétel fontos momentum, mert Csibének tegnap vettem egy ujjbáb készítő készletet. Színes filc anyag, mozgó szemek, szalagok, egy kevés kender zsinór, és minták. Nem volt drága, 550,- az egész készlet, és utána már csak filcet kell venni. A mintákat elkezdtem vastag kartonra átrajzolni, hogy könnyebb legyen a filcre rajzolnia. Keresek neki még mintákat. 
Tavalyi szülinapi zsúrjáról (pár vendég gyerek részére biztosítottunk barkácsolási lehetőséget, többek között előre kiöntött gipszfigurákat is festhettek ki, és abból hűtőmágnest csináltunk nekik), maradt mágnesem. Szóval még azt is tud csinálni.
Abból indultunk ki, hogy az ezer forint alatt ritkán kapható magazinok (illetve inkább a mellékletek) mindig vonzzák, és az ember a mai árak mellett nem tud megvenni minden újságot, amit a gyerek szeretne. Még egyet is kétszer meggondol az ember fia/lánya. 
Megbeszéltük, hogy akkor inkább keresünk neki is egy hobbit, amit szívesen csinálna. Meg azért nem túl drága. 
A filc tetszett neki a múlt héten nagyon, mert az egyik kolléganőm megkért, hogy egy kivágott mókust mókusítsak (kivágta az alapot, és száröltéssel varrtam meg utólag az arcot, a bundát, meg a makk tetejét). Fénykép idő híján nem készült. A mókus a lánya jelmezéhez kellett.
Szóval Csibének tetszett az anyaga. Meg amúgy is próbálkozik/na a varrással. Csak némi türelem kell hozzá.
Hát majd most meglátjuk. Ujjbábok erdei állat témakörben vannak a mintán (róka, nyúl, mókus, egér, bagoly). Nekem személy szerint a bagoly tetszik. Van a munka folyamatban rajzolás, vágás, varrás, ragasztás, szóval cseppet sem unalmas. 
Ha lesz kész példány, ígérem, megmutatom :)

Hogy mi a történet tanulsága? 
Ezentúl másokat fogok elküldeni vásárolni... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése