A skorpió ház

Elég régen volt könyv ajánló (ami nem azt jelenti, hogy nem olvastam, csak nem futottam bele olyan könyvbe, ami nagyon megragadott volna), ezért most következik egy.

A könyv:

Nancy Farmer: A skorpió ház.

Kicsit ifjúsági, kicsit család, kicsit kaland regény. 

Egy "kisfiú", Matteo Alacrán életének főbb szakaszait járja végig.

A kisfiú életét egyetlen titok árnyékolja be, amiről mindenki tud, csak ő maga nem (a kezdetekben). Mindentől elzárva nevelkedik, négy fal között, egészen addig, amíg véletlenül kapcsolatba nem kerül más gyerekekkel. Kikerül zárt világából, de ezzel egyidejűleg szembesülnie kell azzal, hogy félnek tőle, undorítónak találják, és gyűlölik is...

Csak a leghatalmasabb "szereti őt", és védelmezi mindenkitől, igaz nem ok nélkül...

Szerencsére akadnak a fiúnak védelmezői is, és így el tudja kerülni a lehető legrosszabbat, de egyedül találja magát egy számára ismeretlen világban...

Nem árulom el, hogy happy lesz-e az end, de érdemes mindenféleképpen elolvasni.

Érdekes, mert látszólag benne van az örök élet (vagy legalábbis a nagyon hosszú élet) titka, mindazonáltal az ember (legalábbis én) elgondolkodik rajta, hogy ilyen áron megéri-e. Illetve helyes-e ezt a módszert alkalmazni, ahhoz, hogy minél hosszabb ideig élhessen az ember...

A könyv nyelvezete egyszerű, és a történet maga sem túl bonyolult, mégis nagyon nehéz letenni, mert az ember kíváncsi rá, hogy mi lesz a főhős sorsa... 

A titok egy idő után már a főhős előtt is ismert, mégis reménykedik a boldog befejezésben, és az ember akarva-akaratlanul is drukkol neki, hogy hát talán mégsem olyan gonosz a pártfogója.

Ami a leginkább megfogott a történetben, az az a rész, amikor el kell hagynia a védett világát, sorsukra hagyva a barátait, és kikerül a számára ismeretlen világba, amiről szinte nem tud semmit, és barátokat szerez, miközben megpróbál beilleszkedni, eltitkolva mindenki előtt a múltját... 

"Emberré" kell válnia...

Na jó, az így kicsit zagyvalék, de személy szerint, csak ajánlani tudom a könyvet :)

 

Karácsonyra készülődve

Közeledve a karácsonyhoz, kezdem magam kicsit utolérni.

Jó ideje csak angyalokat és könyvjelzőket horgolok, illetve keresztszemezek. Most már eljutottam arra a szintre, hogy mindegyikből kész lett amennyinek el kellett készülnie. Most még pár csillagot meghorgolok (találtam egy nagyon cuki és egyszerű fajtát), és elkészítek egy meglepetést, meg egy igéretet... és utána szóval egy kicsit hanyagolni fogom a (horgoló)tűket... :) Már kinéztem egy nagyon vagány keresztszemes mintát magamnak :)

Pár fénykép az elmúlt időszak terméseiből:

 Angyalkáim idén színesben nyomulnak :) Ez persze már csak a maradék a sokból, ami készült (főleg fehérből és kékből volt nagy mennyiség). Nagy részük postán útnak indult, kisebb részük a héten fog gazdára találni. Személyes kedvencem a sárga és a lila angyalka :) 

A piros érdekessége az, hogy maradék fonal az anyák napi szívből, és a nyári könyvjelzőből, és hajszálpontosan annyi fonal maradt, hogy erre a két angyalkára (akasztóval futotta).

Készültek még angyalos könyvjelzők, szintén színesben:

 Szintén a sárga a kedvencem. (igaz itt már el volt fogyva a fehér fonalam...)

Készültek még keresztszemes könyvjelzők is.

Az angyalosat már mutattam, ezek most hópelyhesek (stílusosan piros-zöldben... :) 

Így esik a piros hó:

 Ezek lettek sajnos a legjobban sikerült fényképek (figyelembe véve a fényképezőgépet, meg a fényviszonyokat, meg hogy nem tudok fényképezni...), az első hópehelyről még nem lett levágva szál... (azóta megtörtént! :)

Az első kettő elkészítése a legegyszerűbb, de személy szerint nekem a harmadik tetszik a legjobban.

 

Lufik

Még gimnáziumba jártunk, amikor a régi általános iskolánkkal szemben nyílt egy hobby bolt (ami azóta bezárt :( Akkoriban annyira nem foglalkoztattak a kreatív dolgok, illetve már kialakuló félben volt a vonzalmam az origamihoz, de még nem merültem el benne teljesen. Viszont barátnőimmel, akik már akkor is mindenfélét alkottak, gyakran betértem oda, amikor épp anyag beszerzésre indultak. 

Ott vettem egy könyvet a lufi hajtogatásról. Valahogy úgy megfogott a téma. Függetlenül attól, hogy éppen nagyon nem tudtam mit kezdeni a dologgal, mivel nem volt sem hozzá való lufi, sem pedig pumpa a boltban (próbáltatok már tüdővel felfújni ilyen lufit? nagyon durva!), csak a könyv.

Jó darabig nézegettem, kerülgettem, de nem valósult meg belőle semmi.

Aztán egyszer (már főiskolás koromban), felfedeztünk barátnőmmel egy tök szuper boltot Pesten (azóta úgy tudom az is bezárt :(. Szörnyen aranyos dolgaik is voltak, leginkább dísztárgyak, apróbb játékok, ékszerek, csattok, kiegészítők, rengeteg akcióval. Egyszer náluk találtam készletet, egy pumpa volt benne, 10 vagy 20 db. lufival. Vettem egy készletet (nagyon hamar elfogyott, utána nem is lehetett kapni náluk sem). Akkor elkezdtem próbálgatni a dolgot. Készült pár kard, meg kutya, és talán egér Csibének, aki főleg a kardot szerette (főleg, amikor az udvaron "párbajoztunk"). Viszont a pumpa nem bírta túl sokáig, és megjavítani sem lehetett.

Egyszer betévedtem Bicskén egy ajándék boltba, ahol valahogy szóba került a dolog, és mondta ott a bácsika, hogy hát szokott lenni pumpa, de most éppen nincs. Aranyos volt, mert hozatott nekem (édes nagyon, most éppen Tamagochira vadászik :), és lufijuk is volt. Na akkor kicsit belelendültem.

Sőt utána még nagy kiszerelésű lufit is rendeltünk, hogy legyen itthon. Azóta többször is jól jött, hogy ismerek pár figurát. :)

Tegnap is éppen azt tanultam, mert tervben van egy iskolai programon való részvétel, de még nincs lefixálva. Mindazonáltal én a nyáron letetettem a nagymacskabecsszót Csibének és a barátnőinek, hogy első adandó alkalommal megtanulok lovat készíteni. Tegnap eljött az alkalom.

És lett belőle ló:

 Második nekifutásra, mert elsőre kidurrant a lufi (elszámítottam a belefújt levegő mennyiségét).

De lett még mintapéldánynak:

 Oroszlán.

 Papagáj.

 Egér.

Tavaly nyáron pedig ilyenek készültek:

 Aki esetleg behatóbban szeretne a témával foglalkozni, az lufit vásárolhat nagyon jó áron itt.

Néhány videó a témában:

Adventi koszorú

Csak ismételni tudom önmagamat, hogy nem léptünk le végleg a térképről.

Többnyire még angyalkákat horgolok. Kivéve amikor nem, de ez mostanában elég ritka :)

De azért néha kell egy kis időt szakítani másra is.

Ami egy kicsit más volt, a szombaton elkészített adventi koszorú.

A tavalyihoz képest, ez sokkal inkább közös munka Csibével. A szúrós-bökős fenyőágas feladatokat én végeztem (ágak vágása, felhelyezése, körbe tekerése stb). A gyertyák és a dekoráció kiválasztásánál már Csibe is bekapcsolódott.

A gyertya volt meg először. Azért lila mert szép... Legalábbis papírforma szerint a gyertyánk lila. Eredetiben azért jobban látszik rajta.

Aztán gondolkodtunk, hogy milyen legyen a dekoráció. Tavaly hópelyhes-masnisban nyomultunk. Idén megmaradt a dolog masnis része (kicsit el is szaporodott), de a tavalyi ezüst hópelyheket lecseréltük arany csengőkre. 

A csengők 8 darabos kiszerelésben kaphatóak, eredetileg arany színű masnival, és arany színű akasztóval. Mi négy csengőt használtunk fel, úgy, hogy az akasztót nemes egyszerűséggel levágtuk róla, a masnit meg kicseréltük pirosra (amit 12 db-os csomagban vettünk egy nagy áruházban). A masnik, csengővel, és anélkül is gombostűvel lettek felhelyezve a koszorúra.

Nekem tetszik (nem, nem vagyok elfogult :)

Minden gyertya mellé egy csengő lett tűzve, és a gyertyák közé egy-egy piros masni.

 

 

Karácsonyra készülve

Sziasztok!
Nem tűntem el véglegesen, csak éppen sok a dolgom.

Karácsonyra készülődve angyalokat horgolok éjjel-nappal. Idén színesben nyomulok :) A kedvencem a sárga angyal :) De tényleg :) 

Olyan szépségesen szép napsárga fonalra tettem rá a mancsaimat, hogy szinte megszólal. És nagyon jól néz ki megangyalosítva is :) Készült mellette égszínkék, és és lila angyal is. Meg persze a hagyományos fehér. Fotók kicsit később lesznek.

Amikor meg megunom kicsit az angyal készítést, akkor más elfoglaltságot keresek magamnak. Így készült például ez az angyalkás könyvjelző:

Valamint ez a gyűrű dekorgumiból:

 Hétköznapi használatra nem igazán alkalmas, mivel a virág az alaphoz képest nagyon nagy, csak arra volt jó, hogy kipróbáljam, mit lehet összehozni a varrható gyűrű alapokból, amit még a nyáron vettem.
A piros virágot piros fonallal felvarrtam az alapra, és a varrást kívülről eltakartam a sárga középpel.

 

 Idáig még nem nagyon dolgoztam dekorgumival. A könyves vasárnapon a könyvtárban készítettünk baglyot, és Csibének ott nagyon megtetszett. Szóval ő most éppen dekorgumi lázban ég :) Miatta szereztem be virágsablonokat is, különben már baglyokban fuldokolnánk :) Így azért némileg változatos :)

Tőle kértem egy kis dekorgumit. Egyébként érdekes anyag, és el tud pepecselni vele az ember, de nem fogom a készletét rendszeresen fosztogatni :) Ami számára jó hír :) Megmaradok a jó öreg fonalaknál :)

Nem mellesleg egyébként épp Braille írni tanulok. Miáék közvetítésével (amit ismételten csak köszönök) egy ismerősöm ismerőse által sikerült hozzájutnom egy állati klassz Braille-táblához. Szörnyen jó. Igaz, hogy kellett kicsit kutakodni, meg logikázni, mire rájöttem, hogy működik, ugyanis a lap hátoldalára írunk jobbról-balra, de miután paint-ben megtükröztem vízszintesen az ABC-t mindjárt működni kezdett :) 

Csibe is próbálkozik a témával, de neki még fura a fordítva írás. Mindazonáltal nagyon aranyosan el tud rajta pontozni :)

Napló borító

Szóval az úgy volt...

Biztos láttátok ti is a reklámokat a menőbbnél-menőbb titkos naplókról, amik csak az általatok megadott jelszóra, és természetesen csakis a ti hangotokra nyílnak ki, tehát hiper-szuper bombabiztosak...

Csibe is látta. Szeretett volna olyat (kicsit benne volt, hogy XY is kapott), mamát megfűzte, és mivel az egyik közeli nagy áruházban kedvező (?-nek mondható!) áron volt feltalálható, megkapta az ígéretet, hogy megkapja. 

El is jött a nagy nap, amikor az ígéret beváltásra került (volna).

Ugyanis bár a bevásárló kosárba bekerült a hőn áhított tárgy, amíg ők a további vásárlásra szánt dolgokat keresgélték mamával, én megvizslattam közelebbről. Rá kellett jönnöm, hogy a feltételezéssel ellentétben ez a titkos napló, nem az a titkos napló, mert hogy ez kulccsal záródik, csak két UV toll van hozzá, meg egy lámpa. De UV tollas, kulccsal zárhatós naplója volt már neki, kb. tized annyi pénzért, mint ez a titkos napló. Annyi különbséggel, hogy csak egy toll volt hozzá, és a lámpa a toll másik végén volt, nem külön. De azért nem mindegy. 

Felhívtam rá a figyelmét, hogy hát ne itthon érje a csalódás, és rögtön elment a kedve tőle. 

Bár az ajándékról nem maradt le, mert kárpótolva lett olyasmivel, amit szintén szeretett volna, árban nagyjából ugyanannyi volt, de valamivel értelmesebb (hangszer), mégis benne maradt a szomorúság, mert szeretett volna egy olyan naplót, ami különleges.

Személy szerint ilyen téren elég igénytelen voltam/vagyok, írtam már A/5-ös sima füzetbe, spirálba, ami éppen a kezembe került, amikor az előző betelt. Jó ideje viszont ugyanabban a boltban veszek kis méretű könyvecskéket. Csak mert strapabírók, és van tartásuk.

Volt itthon egy ilyen tartalék könyvecském. Önmagában is esztétikus, kívülről egyszerű kockás mintájú. Ezt ajánlottam fel neki. Hogy mégis legyen benne valami, amitől igazán az övé lesz, és egyedi, készítettem rá keresztszemes technikával egy borítót. 

Alma zöld kongrét használtam (épp az volt itthon, és sos-ben kellett). Az elejére virágmintát szeretett volna, a hátuljára meg egy szívet. Mivel az almazöldhöz elég nehéz összepárosítani a színeket, így egy színt használtam, és sziluettes jellegű mintákat kerestem hozzá.

A virág minta eredetileg színes volt (fogalmam sincs, honnan mentettem le magamnak, hogy egyszer majd jó lesz), és a szív mintái is más-más színűek voltak. De azért a célnak így is megfeleltek.

 

Ilyen lett:

 A szélét beszegtem, és visszahajtottam, hogy füzetborítóhoz hasonlóan csak bele kelljen bújtatni a könyvecskét. A hajtást legközelebb nagyobbra hagyom, meg egyébként is kicsit laza lett a könyvön, de az érintettnek megfelel :)

Azóta már azt is sikerült megoldani, hogy lakattal be lehessen zárni a borítón keresztül, mert magán a könyvön nincsen zár.

Azért most sem unatkozom.Ipari mennyiségben gyártom az angyalokat :)

 

Októberi meglepetések

Őszi szünet alkalmából meglátogattam családom másik felét :) 

Egy kis meglepetéssel készültem kis tesóimnak (ez volt a korábban már beharangozott meglepetés)

Mivel már megkapták, így publikussá vált :)

Kisöcsémnek egy sárkányt készítettem:

 Készült két póniló is, olyan Én kicsi pónim stílusban. Kishúgomnak, és Csibének.

 Valamint Csibe kérésére saját magam által tervezve egy amigurumi Barney.

A fej nem az igazi (habár azért büszke vagyok rá, hogy megoldottam az orr és száj kérdést, teljesen egyedül. A pocak foltnál a sárkány pocakot használtam, csak kicsit hosszabbra horgoltam.
Ami tetszik még az a keze (babáknál is el tudnám képzelni), és a lábak (habár a sárga körmökkel nagyon megszenvedtem).

Aki esetleg nem tudná, hogy ki is akarna lenni:

Némi nosztalgiával gondolok rá vissza, mert ez volt az első műsor, amit Csibe óvodás korában csendben végig tudott ülni, annyira elvarázsolta. Mivel azóta öregedett pár évet, és állandóan ugyanazokat a részeket adják, így már igazán ezt sem, de azért jó visszagondolni, hogy volt egy olyan időszak amikor még igen :) 

Kívülről fújja a dalokat :)

Jó, mert erőszakmentes, és oktató jellegű. Persze hatvanadszor ugyanaz a rész már nem sok újságot tartalmaz, és egy idő után idegesítő is, de inkább ezt nézze, mint akármelyik "celeb műsort". :)

Szóval a dinoszaurusz ez lett volna. 

Utólag belegondolva a feje kevésbé körte alakúnak kellett volna lennie, a testnek meg tömzsibbnek (az enyém erősen diétázik :P), de az érintett személy azt mondta, hogy tökéletes így ahogy van :) Majd egyszer, talán, esetleg nekifutok még egyszer az egésznek, de hogy az nem mostanában lesz, az 100 % :)

Egyébként jó hír:

Kata oldalán megjelent végre a négyzetes csipke teljes leírása! :)

Boomerang! :)

Délelőtt youtube-on böngészgettem, origami videókat néztem. Ott bukkantam egy boomerang (igen csak így angolosan, mert tök poén így leírva) készítésének bemutatására.

Néztem-néztem, de nem értettem semmit. De aztán megtaláltam ezt a videót:

Ezen már egészen jól nyomon követhető a dolog.

Sajnos fújt a szél, ennek eredményeként az első (működő) prototípus, az ereszcsatornában végezte. De legalább működött :) A szél csak az irányon módosított.

Pár éve vettem Csibének műanyag bumerángot (négy különböző fajtájú volt egy csomagban). Szedtük le fáról, tetőről, csalánosban bogarásztunk utánuk, szóval mozgalmas volt. Néha nagy kegyesen megfordultak a levegőben, de sosem szálltak teljesen vissza. Ez a papír bumeráng viszont visszajön (ha ügyesen dobja el az ember), és el is lehet kapni.

Kidekoráltunk párat, hogy meg tudjuk Csibével különböztetni őket. Ez az enyém. Csibéé cukibbak lettek, de nem kaptam engedélyt a bemutatásukra :(

A tapasztalatok azt mondatják velem, hogy a szélben elég macerás papír bumerángot dobálni. 

Méretét tekintve a papír ideálisan minimum A/5 vagy A/4 méretű. A narancs színű egy  10x10-es négyzet alakú lapból készült (persze félbe vágva), és nem fordul vissza.. :(

A tartás miatt igazából a rajzlap a legjobb hozzá. Legalábbis az írólaphoz képest sokkal jobb.

Ez a változat sokkal egyszerűbb, és garantáltan működik is. Habár kevésbé látványos. De azért nagyon buli :D

Egyébként a youtube-on rengeteg videó van fent, ami alapján nem csak dekoratív dolgokat, hanem kreatív játékokat is lehet készíteni. Érdemes ott böngészni :)

Minimalista stílusban

Két minimalista stílusú mobiltok készült a hétvégén. (ezek természetesen nem azok a projektek, amiket beharangoztam, de azok meglepi lévén nem publikusak még :)

Az egyiknél a szín volt kiválasztva. Semmi dísz, csak be lehessen zárni. Ez lett a lila. 

A másiknál a választott szín a fekete volt, illetve azt kérte még kollégám, hogy legyen egy rövid füle, amivel fel lehet akasztani bárhová (csak nyakba nem, mert azt nem szereti).

Kolléganőm ugratta, hogy ja persze, fekete. Rózsaszín alapszín, meg csilli-villi virágdíszítés legyen inkább, de mostanában annyi rózsaszínt és lilát láttam, hogy nem volt lelkierőm hozzá... Pedig a poénkedvéért megérte volna :) Azért rákötöttem egy kék szalagot, hogy mégis legyen valami :) A masni elég rondára sikerült, de a cél az lett volna, hogy ne tudja kibogozni :) Egyelőre még rajta van :P

 A lila toknak igazából a színe tetszik. A gyöngyös boltban (én már csak így hívom :) vettem (azóta szert tettem ugyanott egy gombolyag fantasztikusan égszínkékre is :). Egészen véletlenül vettem észre, hogy már kötős-horgolós anyagokat is tartanak. Szerelem volt első látásra. 

A gombot nem ott vettem, hanem kedvenc méterárumban.A képen nem igazán látszik rendesen, de a széle aranyszínű, a közepe pedig gyöngyház fehér. Nem túl csicsás, de azért mégis valami díszt csempésztem vele a tokra.  

Nem valami nagy cuccok, rövid pálcákkal készültek körbe horgolva, így nem kellett varrni. A feketének a füle is egybe lett horgolva vele. Hamis pálcákkal elmentem az egyik rövidebbik oldalhoz, és onnan indultam a füllel, rögzítettem a másik oldalon, majd a láncszem soron rövid pálcákkal végigmentem még egyszer (a tartás végett). 

A lilából biztos, hogy az életben még egyszer nem horgolok telefontokot. Azt hittem sosem készül el abból a vékony fonalból.

A fekete haladósabb volt, a vastagság miatt, bár igaz ami igaz, hogy a telefon is kisebb volt, amihez kérték.

Az első babáim

Most hogy végre sikerült megszervezni az első játékunkat a 100. bejegyzést követően (amire szeretettel várunk minden jelentkezést! :) hoztam a következő bejegyzést :)

Hogy-hogy nem de úgy alakult hogy nem is olyan rég, a fejemet baba készítésre adtam. Az igények elég egyediek voltak (most nagy divat felénk a Monster High), de hát a képességeim eléggé korlátozottak még.

Nézegettem az amigurumi baba mintákat, de a célhoz egyiket sem találtam megfelelőnek, szóval elindultam a saját fejem után.

Az első elég vicces volt, mert horgoltam egy kört, aztán rájöttem, hogy nem lesz jó, ezért visszabontottam kettőt, de közben azért jegyzetelgettem, hogy mit is csináltam idáig, csak hogy meg lehessen ismételni... Fázis fotók sajnos nem készültek.

A baba láb és kéz volt az, amihez némi segítséget vettem igénybe, ugyanis megnéztem pár mintát, hogy mi a trükkje.

Az eredménnyel szerencsére mindenki elégedett lett :)

Íme:

 Ez maga a baba. A fejét egybe horgoltam a testével. Annyira nem látszik, de a homlokán a felálló szállak a frufru akarnak lenni (igen a macska meg fel van mászva a fára)... Némi simogatást követően azért tudnak rendeződni :)

A cipők (mert volt egy röpke balerina baba lesz időszak is) egybe lettek horgolva a lábakkal, mert időközben lett egy kis variálás, de nem akartam már újra lábakat horgolni.

A ruha két részből áll. A felsőrész, és a fekete szoknya egybe van horgolva, de van alatta egy szintén rózsaszín bugyi is. Amit igazából egybe lehetne horgolni a felső részével, vagy akár csak összevarrni is, mintegy fürdőruha jelleget kölcsönözve az egésznek, de ez most ilyen lett. 
Két baba készült (egyelőre).

 

A piros táska szintén saját kreálmány. Rendesen bele lehet pakolni apróbb kincseket, a fekete-arany díszgombbal be lehet zárni.

Ami nagyon hosszadalmas volt, az a baba hajának elkészítése. Méretre igazítani a szálakat, felhurkolni, rájönni, hogy kevés lesz azon a soron, vágni még, igazgatni, hogy ne legyen se túl rózsaszín, se túl fekete... Na ez igazi türelem játék.

Jelenlegi tartalma (iskolás tulajdonos révén) két könyvecske. 

Ilyenek:

 

A könyv készítésének ismerete még a nagy origami-korszakomból maradt meg :) Ezek A/4-es lapokból levágott négyzet alakú papírokból készültek. Nagyságra valamivel kisebbek mint egy gyufás doboz. Bármire fel lehet őket használni. A/5 méretű papírból készítettem már fénykép albumot is (elég picire szerkesztett fényképekből), amiből egy gyufás dobozban kettő is elfért. Pillanatnyilag valamelyik táskám mélyén tartózkodnak, de mihelyt megtaláltam mindenféleképpen teszek fel fényképet. 
Akit esetleg érdekelne, hogy ezek a könyvek hogy készülnek:

Két oldalán különböző színű papírból persze eredetibb, de hát ha ló nincs, jó a szamár is ugye...

A babák mintája teljesen saját, de amennyiben igény mutatkozik iránta, nagyon szívesen megosztom.

A jelenlegi projektjeim a mese-fantasy kategóriában mozognak, de mivel meglepetésnek készülnek így még nem publikusak :)