A hétvégén elkészült két pár hímzett torna cipő. Na jó nem túl bonyolult mintával, de szerintem aranyosak. A virágokat egyébként a neten böngészve találtam.
A két cipő között azért volt időm olvasni is, és befejeztem Margaret Mitchell: Elfújta a szél című könyvét.
Rettenetesen jó!!!!!
Az ember elkezdi, és mire észbe kap rögtön az 500. oldalon jár... (elhanyagolható tény, hogy időközben hajnali fél egy lett, de mivel másnap nincs munka...
A főszereplő egyszerre ellenszenves, és egyszerre sajnálatra méltó is.
Erősen gondolkodom rajta, hogy elolvassam-e a "folytatást", amit Alexandra Ripley írt, lévén, hogy Mitchell időközben elhunyt.
A filmet nem láttam még, de a kolléganőm lebeszél róla, szerinte a könyv sokkal jobb. Na majd kiderül egyszer.
Abban viszont száz százalékban igaza volt, hogy azért a végéhez kellett a százas papírzsepi...
Történelmi jellegű regény, tele bonyolult kapcsolatokkal, főleg ami a társadalmi osztályok ellentéteit illeti, középpontban egy önző nővel, akinek a pénz a legfontosabb, mert megtapasztalta a szegénységet, és eléggé elítélhető dolgokat tesz azért, hogy minél több legyen belőle.
Idővel rájön a tévedésére, de...
Kedvenc szereplőim Melanie, és Rhett Buttler.
A legmegindítóbb rész (ahol elkezdett fogyni a zsepi) Bonnie halálától a könyv végéig.
A "legkörömrágatóbb", amikor a nők a szobában várják, hogy mi lesz a férjeik sorsa. Megmenti vagy elárulja őket Rhett Buttler?
Azért jó lenne tudni, hogy Mitchell hogy folytatta volna...
Következő olvasmányom Victor Hugo-tól A nyomorultak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése