Ezt a mondatot mostanában elég gyakran lehetett tőlem hallani, ugyanis legutóbbi látogatásomkor a könyvtárban, kihoztam két rettentően jó Stephen King könyvet (A két Rose, Rémület a sivatagban). Utóbbit reggel fejeztem be, úgy, hogy hajnalban csak azért tudtam letenni, mert tudatosult bennem, hogy nem sokára kelni kell, mivel Bicskére mentünk Csibével... :D
Szörnyen jó mindkét könyv :)
King-től én egyébként legelőször a Cujo-t olvastam (kíváncsi voltam rá, mert egy képregényben, a miért jobbak a macskák a kutyáknál 10 pontos listában benne volt ez a könyv, mint elolvasandó mű.) Persze meg kellett várnom, amíg átiratkozhattam a könyvtár felnőtt részlegébe, de teljesen megérte a várakozást :) Azóta már nagyon sok King könyv volt a kezeim között (a kedvencem a Kedvencek temetője, pedig mindig bőgök a kisfiú halálán).
Nem mindegyik nyerte el a tetszésemet (a Sötét torony valahogy nem jött be, és a Tortúra sem az igazi valahogy), de általában szívesen olvasok tőle.
A Kedvencek temetője egyébként filmben is nagyon jó.
Vannak iszonyat rémisztő szörnyei (például AZ 1-2-ben az óriási pók), én mégis hülyeségektől tudok parázni... (A mobil elolvasása után egy darabig sandán néztem a telefonomra :).
A legjobb az egészben, hogy a szereplői nagyon emberiek (kivéve most a Rémület a sivatagban, ugyanis ott a gyerek valamivel több), a fordulatai váratlanok, és úgy tud írni, hogy az ember még egy ártalmatlan mángorlót is fél méteres ívben kerül meg.
Aki szeret borzongani, annak lelkesen ajánlom az író minden művét.
Nem kell feltétlenül horror rajongónak lenni hozzá.
A halálsoron például bár tartalmaz ijesztő jeleneteket, a lényege mégis a szereplők lélektani fejlődése, egymáshoz való viszonyuk változása. Az, hogy milyen hatást tesz rájuk egy halálra ítélt. Azért jó, hogy ha van az embernél zsebkendő.
Nektek van kedvenc King könyvetek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése