Tracy Chevalier

Két könyvet szeretnék nektek egyszerre ajánlani Tracy Chevalier-től.

Az egyik a kedvencem: Leány gyöngyfülbevalóval. A másik pedig, amit a napokban fejeztem be: A hölgy és az egyszarvú.

Mondanom sem kell, hogy mindkettő nagyon jó könyv.

Ti nem gondolkodtatok még el egy-egy tárggyal kapcsolatban, hogy vajon kié volt, kapta vagy vette, kitől és minek, és milyen ember volt a tulajdonosa? Vagy ki lehet a képen lévő ismeretlen arc? 

Tracy Chevalier az idáig általam olvasott könyveiben ezt csinálja.

A kedvencem tőle a Leány gyöngyfülbevalóval. 

Abban Jan Vermeer van Delft azonos című festményének elkészítéséről ír. 

Egy lányról szól, Grietről, aki cselédnek szegődik Johannes Vermeer festő családjához, azért hogy támogatni tudja a saját családját. Apránként szakad el családjától, miközben megpróbál beilleszkedni az új családba, ami nem megy könnyen neki. A festőhöz mégis annyira közel kerül, hogy az beengedi őt a saját maga által teremtett világba, ami festményekről, festékekről, színekről szól. A végén pedig őt festi meg egy megrendelésen.

Grietnek meg kell találnia az összhangot a festő feleségével, az anyósával, a gyerekekkel, akik között van olyan is, aki szereti beleütni mindenbe az orrát. 

Habár a festő és Griet között nem történik semmi olyan, aminek nem lenne szabad megtörténnie, mégis sokkal közelebb kerül hozzá lelkiekben, mint a felesége.

A gyöngyfülbevaló is a feleségé, de a festő elvárja Griet-től, hogy viselje a festményen, mert szükség van rá, a tökéletességhez. Nem lehet elképzelés alapján oda festeni, Griet-nek ki kell szúrnia a saját füleit. 

A fülbevalóval robban ki a botrány. Talán akkor sem lett volna ekkora baj, ha fizikailag együtt lett volna a festővel.

Időközben a szeretett fivérének el kell hagynia az országot, mert bajba került, imádott kishúga pedig, akitől a munkája miatt távolodott el, betegségben meghalt.

Csak ő maradt meg idős szüleinek támaszul, de a Vermeer házból mennie kell. 

Biztos pontra van szükség az életében. Valamire, ahonnan tudja támogatni szeretett szüleit. Férjhez kell mennie... 

De vajon lehet-e boldog egy olyan házasságban, ahol nincs szerelem?

Érzelmekben gazdag, igazán jó könyv. A kishúga halálakor mindig könnyezem.

A hölgy és az egyszarvúban a Le Viste család számára elkészített faliszőnyegekről mesél, amelyeken hölgyek szerepelnek egyszarvúval, akit apránként édesgetnek magukhoz.

Ebben a könyvben van nőcsábász festőtől, ártatlan rajzolóig mindenféle ember.

A főszereplője a festő, akit felkérnek arra, hogy tervezzen olyan faliszőnyegeket, amelyek teljes egészében befedik a Le Viste család otthona legnagyobb termének összes falát, és csata jeleneteket ábrázoljon.

Nicolas des Innocents általában hölgyeknek fest miniatűröket, vagy címereket hintókra, de a család kifejezetten őt kérte fel közvetítőn keresztül a feladat elvégzésére.

Pontosabban az Úrnő választotta ki őt erre a feladatra. De más céljai vannak vele, mint a férjének. Ráveszi, hogy érje el a szőnyegek témájának megváltoztatását. Legyenek a szőnyegeken egyszarvúak.

A témát sikerül megváltoztatni, de ekkor a festő már halálosan szerelmes Claude-ba, a legidősebb Le Viste lányba... Ez a szerelem persze reménytelen, annak ellenére, hogy a lány is viszonozza.

A festő elutazik a szövőműhelybe, ahol a szőnyegeket készíteni fogják, ahol összebarátkozik a családdal, annyira, hogy nem tudja elviselni annak a gondolatát, hogy Aliénor, a mester csodaszép, dolgos, ám vak leányát hozzáadják a kékfestőhöz. Ettől a házasságtól függ pedig, hogy megkapják-e a szőnyegekhez szükséges kék fonalat...

Szövődnek barátságok, és születnek ellenséges kapcsolatok is bőven. 

Habár a szőnyegek időre elkészülnek (az előrehozott időpontra), azért mégsem happy end a vége. 

Mégis csodálatos könyv.

Megismerhetjük a faliszőnyegek hölgyeit, hogy kiről mintázták őket...

Persze nem szó szerint és a valóságos értelemben. Mert a történelem során nem sok információ maradt fent egyik műről sem. Annyira talán nem is érdekli az embereket, mint a különös mosolyú Mona Lisa. 

Vannak benne valós szereplők, de valószínűleg másmilyen természettel voltak megáldva, mint amilyet Tracy Chevalier álmodott nekik. 

Nem lehet tudni. 

De akár így is lehetett... Ki tudja...

Valószínűleg minden hölgy mögött (akár a festményen szereplő lány, akár a faliszőnyegek egyikén szereplő hölgy) volt valaha egy valóságos nő. 

Remélem értitek, hogy mit zagyváltam most össze :)
A könyveket mindenképpen érdemes elolvasni.

Előre szólok, aki belekezd, nehezen fogja tudni letenni :)