Takarón fényképezve

Mármint a mű.

Ugyanis nem volt kedvem jobb hátteret keresni neki. 

Nem is olyan sima a kép, de azért látszik, hogy egész jól haladok :)
Jobban álltam volna, ha nem vették volna el az időt azok a horgolt angyalok, de sebaj... Egyszer elkészül :)
Ahol a tű van, ott épp bontok :S Elszámoltam egy fránya sort...

Van két kocka (lentről a 8 sor, jobbról a 3-4 kockák) ahol valamivel sötétebb a hímzés. Az nem a fonal hibája, hanem az enyém...

A terv az volt, hogy megrajzolom tollal a kockákat, amiket aztán csak át kell varrni, és jobban haladok, mint hogy soronként kell mindent mindig háromszor újraszámolni, hogy ne kelljen bontani... Hát nem jött be...

Pedig a világító toronynál ugyanezt az elvet alkalmaztam, igaz ott teljesen elfedték a fonalak a tintát, mivel ki lett töltve az egész kép.

Szóval most itt tartok:

Úgy gondoltam, hogy előbb megcsinálom a kosarat, és a leveleket, az egészet ebből az óarany fonalból, aztán meg elkészítem a rózsákat.
Közben készül más is, de az egyelőre még nem publikus, mivel meglepi lesz :) (aki kapja meg lesz lepve, hogy elkészült :)

Tervbe van véve ennek a párja is sárga rózsákkal, fekete alapon, de annyi mindent kellene egyszerre csinálni, hogy nem megy... :(  

Sajnos még messze vagyok a nyugdíjtól, és nem nagyon tolonganak értem a milliárdosok, hogy feleségül vegyenek, de sebaj :) Ha lassan is, de azért biztosan haladok a vágyott cél felé :)

Egyébként ma voltam bent a kedvenc papír-írószer boltomban, és sikerült vennem levél papírt, amire jó ideje vadászom. Sajnos ritkán vannak új fajták, sőt sokszor nem is lehet kapni.

Az eladóval megbeszéltük, hogy ez azért lehet, mert manapság mindenki e-mailt ír inkább, minthogy postán levelezne.

Valóban ez a helyzet, de figyelembe véve a postai árakat, valahogy nem is csodálom.

Pedig nagyon nagy dolog a levelezés :) Én sokáig szenvedélyes levelező voltam, főleg nyáron írtunk egymásnak a barátnőimmel :) Alig vártam a postást :)

Nagy élmény volt számomra az első saját levelem feladása, amit én írtam másnak, és még annyira bennem van, hogy nem csak azt tudom hol adtam fel, kinek adtam fel (illetve kiknek, mert egyszerre kettőt is küldtem), hanem még azt is tudom, hogy akkor kemény 24 forint volt a postaköltség.   

A mai napig is levelezem pár emberrel, és nem azért mert nincs e-mail címük, hanem mert igenis megvan a maga szépsége a postai levelezésnek is.  Még akkor is ha drágább, mint egy e-mail :)