Szombaton Csibével egy jótékonysági vásáron voltunk a faluban segédkezni.
A munka mellett volt lehetőség adventi koszorú készítésére is. A családi megbízottunk Csibe lett, aki nagy lelkesedéssel vetette bele magát a koszorú készítésbe, egy nagyon kedves helyi tanító néni segítségével.
Ez a szépség lett belőle :)
Azért volt egy kis időm nekem is, de mivel egy családban elég egy koszorú, én a csuhéra repültem rá :)
Unalom űzésnek akartam csinálni egy angyalkát. Ez lett belőle.
Hát szóval... Ez van ha a saját fejem után megyek :)
E.-t megkörnyékeztem, mert nem hagyott nyugodni a téma, hogy lehet ezt szebben is, és kértem tőle két marék csuhét. Aranyos volt, mert odaadta az összeset, amit elhozott a foglalkozásra, mert hogy nekik sok van. De a történetből leszűrtem a tanulságot, és jövőre én is kiszárítom a kukorica levelet.
Kicsit nézelődtem a neten, és a Meskán találtam egyszerű, mégis mutatós csuhé angyal leírást.
Ezt követően ezek kerültek ki a kezem alól:
Látható a különbség, ugye? :)
Mellesleg hétvégén kicsit erőt vettem magamon, és kötöttem kicsit.
J. kolléganőm olyan szívvel lélekkel köti az unokáinak a sálakat, hogy nekem is megjött a kedvem.
Az eredeti terv az volt, hogy csíkos sálra az egyik felére kötést utánzó hímzéssel felvarrom Csibe nevét, a másik oldalra meg virágokat horgolok.
Viszont ahogy kötöttem a két széle elkezdett behajlani, és nem tudtam vele mit kezdeni. :( Mérgemben összehorgoltam egy csővé, kifordítottam, a végeit össze húztam, és varrtam rá egy-egy bojtot.
Jó meleg, és szerintem így is cuki.
Ilyen lett:
Ma azért kiderült, hogy miért nem olyan lett, mint J.-nek.
Amíg az egy sima-egy fordított nálam egy sor sima, és egy sor fordított volt, addig ő soronként váltotta az egy sima-egy fordított szemeket. De most már ezt is tudom :)
Azért mondjuk látszik, hogy nem sűrűn szoktam kötni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése