Szóval az úgy volt...
Biztos láttátok ti is a reklámokat a menőbbnél-menőbb titkos naplókról, amik csak az általatok megadott jelszóra, és természetesen csakis a ti hangotokra nyílnak ki, tehát hiper-szuper bombabiztosak...
Csibe is látta. Szeretett volna olyat (kicsit benne volt, hogy XY is kapott), mamát megfűzte, és mivel az egyik közeli nagy áruházban kedvező (?-nek mondható!) áron volt feltalálható, megkapta az ígéretet, hogy megkapja.
El is jött a nagy nap, amikor az ígéret beváltásra került (volna).
Ugyanis bár a bevásárló kosárba bekerült a hőn áhított tárgy, amíg ők a további vásárlásra szánt dolgokat keresgélték mamával, én megvizslattam közelebbről. Rá kellett jönnöm, hogy a feltételezéssel ellentétben ez a titkos napló, nem az a titkos napló, mert hogy ez kulccsal záródik, csak két UV toll van hozzá, meg egy lámpa. De UV tollas, kulccsal zárhatós naplója volt már neki, kb. tized annyi pénzért, mint ez a titkos napló. Annyi különbséggel, hogy csak egy toll volt hozzá, és a lámpa a toll másik végén volt, nem külön. De azért nem mindegy.
Felhívtam rá a figyelmét, hogy hát ne itthon érje a csalódás, és rögtön elment a kedve tőle.
Bár az ajándékról nem maradt le, mert kárpótolva lett olyasmivel, amit szintén szeretett volna, árban nagyjából ugyanannyi volt, de valamivel értelmesebb (hangszer), mégis benne maradt a szomorúság, mert szeretett volna egy olyan naplót, ami különleges.
Személy szerint ilyen téren elég igénytelen voltam/vagyok, írtam már A/5-ös sima füzetbe, spirálba, ami éppen a kezembe került, amikor az előző betelt. Jó ideje viszont ugyanabban a boltban veszek kis méretű könyvecskéket. Csak mert strapabírók, és van tartásuk.
Volt itthon egy ilyen tartalék könyvecském. Önmagában is esztétikus, kívülről egyszerű kockás mintájú. Ezt ajánlottam fel neki. Hogy mégis legyen benne valami, amitől igazán az övé lesz, és egyedi, készítettem rá keresztszemes technikával egy borítót.
Alma zöld kongrét használtam (épp az volt itthon, és sos-ben kellett). Az elejére virágmintát szeretett volna, a hátuljára meg egy szívet. Mivel az almazöldhöz elég nehéz összepárosítani a színeket, így egy színt használtam, és sziluettes jellegű mintákat kerestem hozzá.
A virág minta eredetileg színes volt (fogalmam sincs, honnan mentettem le magamnak, hogy egyszer majd jó lesz), és a szív mintái is más-más színűek voltak. De azért a célnak így is megfeleltek.
Ilyen lett:
A szélét beszegtem, és visszahajtottam, hogy füzetborítóhoz hasonlóan csak bele kelljen bújtatni a könyvecskét. A hajtást legközelebb nagyobbra hagyom, meg egyébként is kicsit laza lett a könyvön, de az érintettnek megfelel :)
Azóta már azt is sikerült megoldani, hogy lakattal be lehessen zárni a borítón keresztül, mert magán a könyvön nincsen zár.
Azért most sem unatkozom.Ipari mennyiségben gyártom az angyalokat :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése