2013. május 20., hétfő

Margit-sziget

Úgy kezdődött, hogy Miával megegyeztünk, hogy elmegyünk a Margit-sziget-re.
Hogy jobb legyen a móka, én vittem Csibét, Miával meg jött a párja. Már a Pestre való felutazás egy élmény volt, de még a többi utas sem szórakozott szerintem ilyen jól, mint velünk a buszon :) A teljes boldogságunkhoz elég volt egy darab madzag, amivel az úton végig macskabölcsőt játszottunk, és amikor eluntuk, akkor trükkökkel szórakoztattuk egymást :) Tényleg nagyon buli volt :)

A szigeten célirányosan úgy mentünk, hogy közbeeső pihenőkkel végiglátogatjuk a romokat, valamint a játszótereket. 
Egy korábbi szigeti látogatásom során ugyanis felfedeztem, hogy nem csak a nagy játszótér van, hanem van egy kicsi is, nagyon buli játékokkal, meg egy olyan, ahol sport eszközöket lehet kipróbálni.
Valahol mélyen (többek között) egy marketing szakember (is) el van veszve bennem, mert sikerült a társaság érdeklődését olyan szinten felkeltenem, hogy szó nélkül követtek. Még akkor is, amikor már harmincadszor mondtam, hogy nincs már messze... Kb. mint a Hupikék Törpikékben :)
Végül oda értünk, és csak egy picikét akartak agyon csapni, amikor megláttuk a közelben az Árpád hidat. Mire észrevettük magunkat, átsétáltunk a sziget másik felébe. Ahol tényleg ott volt a kis játszótér, meg a sport eszközök, meg a tó, és a vízesés, és hasonló szépségek.
Szóval maximálisan megérte.
A játszóterek tényleg nagyon jók. A nagy játszótéren az érintett kiskorúnak leginkább a nagy (tényleg nagy) csúszda tetszett, a kis játszótéren meg minden. Ott több olyan játék van, ami megmozgatja a nagyobbakat is. Persze a sport eszközöket is mind ki kellett próbálni.
Pár fénykép ízelítőnek:


 Ez a fénykép a templom romnál készült. 




 Ez a virágos terület közvetlenül a templom rom szomszédságában van. 

Ezek a kövek a templom romjai után vannak. Fogalmam sincs, hogy miből, vagy miért maradtak meg, de nekem tetszenek.
 
 

 
 A tónál vettünk hal/kacsa eledelt, és meg is etettük őket. Csibe eleinte bizalmatlanul fogadta az ötletet, de látva, hogy Mia párja milyen lelkesedéssel eteti az állatokat, ő is felbátorodott. Főleg ami a nagy halak etetését illeti, azt még élvezte is.
Láttunk egy szép nagy teknőst is, jobb híján nála is bepróbálkoztunk, hátha szereti a kaját, de nem értékelte a lelkesedésünket, és duzzogva elvonult.



Szintén a tónál gyönyörködtünk a csodaszép tavirózsákban, valamint a gyönyörű vízesésben.
 
Ezután mentünk a kis játszótérre, valamint a sport pályára, de azok a fotók nem publikusak :)
 
Hazafelé jövet még megálltunk a kolostor romjainál, hogy Csibe azt is megnézhesse. Én már láttam párszor, és nagyon szeretem. Sajnos nem volt elég időnk, mivel a buszhoz indulni kellett, de legközelebb alaposabban meg tudja vizsgálni.
 


Persze nem csak ennyi fotó készült, csak a többi nem publikus :) 

Mindenféleképpen ajánlani tudom, hogy aki teheti látogassa meg ezt a fantasztikus helyet. Egész napos programnak is kitűnő. A gyerekek sem unatkoznának. 
 
Egyébként láttunk esküvőt is, illetve már a végén a fotózást a tónál. 
A menyasszonyi ruha szerintem kicsit habos volt (Miát idézve olyan volt, mintha a menyasszony beleült volna egy kád tejszínhabba), viszont a koszorúslányok ruhája nagyon jól nézett ki. Egyszerű volt, de nagyszerű.
A jelenlegi elképzeléseim szerint én is a szigeten szeretnék férjhez menni :)
 

 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése