Úgy kezdődött, hogy Miával és párjával neveztünk egy programra, amiből kifolyólag rendszeres furulyázást folytatunk. Na jó, még csak most kezdtük, de a lelkesedés nagyon nagy :)
Mindazonáltal megirigyeltem, hogy milyen szép furulya tokjuk van.
Amit én anno a furulyámhoz kaptam merev műanyag volt, repedezett, szakadozott, szóval már meg sincs. Így viszont szegény hangszer csak tengődött ide-oda...
Csibének farsangra készítenem kellett egy mókás cipőt (manó cipő féle), de nem volt itthon megfelelő anyagom. Eredetileg barnát akartam venni (mert hogy az olyan erdei szín), de ami nekem tetszett abból nagyon kevés volt, amiből meg sok volt, az nekem nem tetszett (Csibe sajnos nem tudott ott lenni a nagy válogatásnál, de nem panaszkodott a végeredmény miatt :).
Így lett belőle piros.
Már akkor piszkálta a fantáziámat, hogy hát előre láthatóan nagy lesz az anyag, legalábbis lesz belőle maradék. És jó lenne egy furulya tok.
A gondolatot tett követte, ugyanis miután kiszabtam a cipő részeit, a maradékból levágtam annyit, amennyi egy tokhoz elégnek tűnt, és a maradékot szabad felhasználásra Csibe gondjaira bíztam. Aki jelezte, hogy jó lenne, ha vágnék le belőle még egy darabot, ugyanis ő is szeretne a furulyájához tokot :) (ugyanolyan furulyánk van, ugyanis egy időben és egy helyen vettem :)
Azért az övének még nem kezdtem neki, de a minta meg van tervezve :)
Ahogy szabtam-vágtam az anyagot, egy darab papírra, amin a sablont rajzoltam meg, firkálgatni kezdtem. Egy tulipán féle virág lett belőle, és rögtön tudtam, hogy az én furulyámnak ez lesz a tokja... (másnap kaptam Miáéktól egy tök hiper-szuper-imádnivaló furulyát, amilyen nekik is van, hogy ez is egységes legyen azon a bizonyos alkalmon... és amit ismételten köszönök is nekik :) Imádom! :)
Azért megmutatom a furulyám tokját:
A varrás nem igazán az erősségem sajnos....
Viszont a tulipán szirmai felett a három fehér pötty, a jól begyakorolt francia csomót képviseli :)
Na jó, akkor megmutatom a cipőt is: (jó nagyra készítettem, hogy a saját cipőjében tudjon belebújni, mert egyébként nagyon vékony lett volna).
A kunkor tartását egy alapos fríz tömés adja. Bordó fonallal lehet megkötni cipőt, hogy ne csússzon ki a láb belőle.
Négy részből áll egy cipő, a talp rész (ráhagyással a varrás miatt körbe rajzolva a cipő talpa, amit viselni fog. Az oldala kétszer, a kunkor ízlés szerint, azt követően pedig egyenesen folytatódik kb. olyan hosszan, mint a talp orr és sarok részének a közepétől mért oldal távolsága (de nem baj ha hosszabb), végül pedig egy íves rész a cipő tetejének, szélességét a cipő szélességéhez igazítva. (Elmondva bonyolult, de egyébként nem az)
Belülről varrjuk össze, majd a végén kifordítjuk. A kunkor kifordítása igényel némi kézügyességet, de megéri :)
